3. fejezet - Az elfelejthetetlen éjszaka

Malia Dobrev.

A csók után azonnal ellöktem magamtól, mert nem lett volna szabad megtörténnie. Utálnom kellene, pedig szeretem.
- Eressz el!- kiabáltam rá.
- Malia, kérlek ez a csók...
- Ez a csók hiba volt.
- Nem, én még mindig szeretlek.
- De én már nem! Sőt terhes vagyok.

- Mond, hogy ez nem igaz!
- De igen, igaz. Tényleg terhes vagyok.
- Nem, ez képtelenség, hiszen látszik rajtad, hogy nem szereted az az idiótát. És sőt, tudom hogy hazudsz velem kapcsolatban. A csókunknál éreztem, hogy te is szeretsz engem, ugyan úgy, mint az előtt.
- Nem, tévedsz. Most pedig engedj, had menjek vissza, mert Matt már biztosan keres engem.
- Menj, de ezzel még esküszöm, hogy nincs vége!- majd dühében ott hagyott engem, én pedig vissza mentem a táncterembe. Hihetetlen, mégis hogy képzeli azt, hogy én még mindig szeretem őt, vagy hogy hazudtam neki a terhességemről, mert az tényleg igaz. Én nem akarom, hogy ez miatt is még stresszeljem magamat, mert így is van elég gondom. Nem kell még ez is. Mikor vissza értem már Matt várt engem és láttam rajta, hogy a kérdéseivel akar engem bombázni.
- Mégis hol voltál kicsikém? Mert itt bent biztosan nem.
- Kimentem friss levegőt szívni.

- Nem hiszek neked, ugyanis Emili épp az előbb kereste Danielt, aki szintén eltűnt, pont úgy mint te. Na szóval, hol is voltál?
- Mondom, hogy friss levegőt szívtam. És az, hogy Daniel épp akkor tűnt el amikor én kimentem, nem jelenti azt, hogy vele voltam.
- Pedig minden azt bizonyítja.
- Tudod mit, higgy azt amit csak akarsz, én fáradt vagyok, és haza szeretnék menni.
- Én pedig még maradni akarok, és mivel a férjed vagyok, kötelességed velem maradnod.
- Én nem így gondolom. Most pedig eressz ez, hívok egy taxit és haza megyek.
- Malia, Malia várj.- kimentem a házból, és egyenes hívni akartam egy taxit, mikor Daniel jelent meg, de ezúttal nem volt dühös. Nagyon meglepődtem, de örültem is neki.
- Hová készülsz?
- Hazaszeretnék menni, és egy jó forró fürdőt akar venni.
- Akkor elviszlek.
- Áhh, nem köszi. Törődj Emili-vel.
- Emili már rég haza ment, mert ő nem bírja az ilyen estéket. Kérlek, had vigyelek haza.
- Nem mondhatok rá nemet, ugye?
- Nem.- beszálltam az autójába és hazavitt. Útközben nem beszélgettünk, mert nem volt miről. Amikor pedig hazaértünk, kiszálltam az autóból és egy kérdést tett fel, ami meglepett.
- Boldog vagy itt, Mattal?
- Igen, Daniel az vagyok.
- Hallom a hangodon, hogy hazudsz. És a terhesség..
- Az igaz, gyermeket várok. Most pedig had menjek be, mert fáradt vagyok, szeretnék lefeküdni aludni.- majd a kocsijához ment, és mikor majdnem beült, vissza jött hozzám és megcsókolt.
- Nem. Tudod mit, ha tényleg nem szeretsz, akkor bizonyítsd is be.- ezzel meglepett. Bementünk a házba, és bezárkóztunk a vendég szobába. Hihetetlen, de vele töltöttem az éjszakát.

Másnap reggel pedig arra ébredtem, hogy már nem volt mellettem. Hagyott egy levelet, amiben azt írja, hogy ma találkoznunk kell. Hallottam, hogy Matt már kiabál nekem, de előbb én elmentem és lezuhanyoztam, majd felöltöztem, megcsináltam a hajam. Lementem reggelizni, ezek után és azzal fogadott, hogy hol voltam éjjel.
- Jó reggelt. Elmagyaráznád, hogy hol voltál éjjel?
- A vendég szobában aludtam.
- És miért ott aludtál?
- Mert nem volt kedvem veled aludni, miután úgy össze vesztünk.
- Áh értem. Akkor nem töltötted a mai éjszakát senkivel, ugye?
- Nem, senkivel.
- Hazudsz!
- Nem, téged szeretlek!- odarohantam hozzá és megöleltem, hogy ezzel is nyugodjon.

Folytatjuk